A "képes fák" léte, olyan eleme nemzeti kultúránknak, ami méltán érdemes megkülönböztetett figyelemre. Egyedülálló abban a tekintetben, hogy egy-egy önmagában is jelentős tájképi és természeti értékkel bíró faóriást, a néphagyomány szakrális jelentőséggel is felruház.

A szokás eredete vélhetőleg visszanyúlik az ősi, pogány hagyományokhoz, de átöröklődött és beépült a keresztény népi hitéletbe is, ...és él a mai napig. Komplex érték: egyesíti a vallási és a természeti értékek tiszteletét. Egy olyan világkép megnyilvánulása, amelyben a természet és az ember még szoros harmóniában él.

Általános jellemzőjük, hogy egy idős fára, vagy a fa odvába, szobrot vagy szentképet helyeztek. Ezek idővel a helyi közösségek számára fontos, jelentőséggel bíró helyekké váltak, hitéletük fontos elemévé vált. Jelentőségüket jól mutatja, hogy a legtöbb ilyen fát ma is gondozzák, gyakorlatilag mindig van körülöttük friss virág és mécses, a környezetüket rendbe tartják, illetve szükség szerint felújítják azokat.

A képes fák többsége zarándok- és búcsújáró utak mentén található, pihenőhelyként és imahelyként szolgáltak. A néphagyomány idővel felruházta ezeket csodatévő erővel, vagy csodás eseménnyel, többnyire csodás gyógyulások emlékével (ami leggyakrabban erdészekkel történt, így a képes fákat erdész szakmatörténeti értéknek is tekinthetjük).
 

Az általunk jelenleg ismert képes fák:

• Libickozma (Somogy megye)
• Kapoly (Somogy megye)
• Somogyvár (Somogy megye)
• Ságvár (Somogy megye)
• Lentiszombathely (Zala megye)
• Tüskevár (Veszprém megye)
• Isaszeg (a fa elpusztult, de emlékhelyet állítottak a helyén)
• Mátraháza-Recsk, 3 képesfa található az útvonalon
• Nagymaros, Malomvölgyi patak völgye, (Mária kút)
• Gánt (Fejér megye)
• Kóspallag (Pest megye)
• Márianosztra (Pest megye)
• Márianosztra (Pest megye)
• Telki (Pest megye)
• Budakeszi (Pest megye)